A muffin minden kezdő háziasszony kedvence. Könnyen elkészíthető, gyors, csak össze kell dobálni a hozzávalókat egy tálba, kikeverni és már mehet is a sütőbe. Roppant egyszerű, de ami ezután következik, az maga a pokol. A sütő papírba vagy beleragad vagy beleég, a töltelék ott marad az alján. Minden sütés rettegéssel teli, hogy vajon most, hogy fog végződni a küzdelem: az én győzelmemmel vagy ismét mehet a muffin fele a kukába?
Ezek után nem is indultam nagy reményekkel neki a szilikon muffin sütőformáknak, hiszen álmomban sem gondoltam volna, hogy pár darab színes kis műanyagcsoda majd megoldja a problémámat. Sokkal inkább attól féltem, hogy a muffinok csak szétfolynak vagy még jobban beleragadnak a formákba és kaparhatom ki egyesével mindegyikből a tésztát.
És láss csodát, nem így lett. Be kell valljam, kellemesen csalódtam.
Már a szilikon sütőforma megtöltése is kényelmesebb volt, mint a papíré. Régen a papírban állandóan csak össze-vissza folyt a tészta, a szilikon forma viszont sokkal erősebb és vastagabb anyagból készült, így szépen megtartja a formáját. Sokkal könnyebben adagolható bele a töltelék és a gyümölcsöket is egyszerűbb így belenyomkodni a tetejébe.
Miután elkészültem a tésztával és megtöltöttem a szilikon sütőformákat, már nagyon kíváncsian vártam a végeredményt, hogy ebből vajon mégis mi sül ki?
15-20 perc alatt szépen aranybarnára sültek a muffinok. Első ránézésre nagyon csinosak és ínycsiklandóak lettek, de ne kiabáljunk el semmit előre - gondoltam - hiszen muffinnak is próbája az evés. A sütőformáknak pedig a leszedés.
És végre! Semmi küzdelem, semmi huzavona, a muffinok szinte maguktól kicsusszantak a szilikon sütőformából, nem kellett vele szenvedni, nem ragadt oda, a töltelék szépen a helyén maradt. Készítettem is róla egy kis videót, hogy lássátok Ti is a végeredményt.
Végre nemcsak ízre, hanem kinézetre is tökéletes muffint sikerült tálalnom a vendégeknek. :)
